Nem ért engem a világ!

2025. April 21.

Petőfi Sándor Nem ért engem a világ! Lazi Könyvkiadó 2010, Szeged „Nem ért engem a világ!” – üzeni a mai olvasónak Petőfi. Jogos és aktuális a meglátása. A nép egyszerű gyermeke, a lánglelkű költő - hatalmas és üres közhelyekbe zárva áll előttünk Petőfi Sándor életműve és személyisége. Lépésről lépésre kell bebizonyítani, miként teszi ezt a füveskönyv több száz Petőfi idézete is, hogy modern, izgalmas egyénisége mellett életfilozófiája, a valósághoz, a világhoz való viszonya, a megismerés és a létezés titkait kutató kérdéssorozata miatt is a legnagyobbak és a legmodernebbek közé tartozik. „Kalmáridőket élünk mostanában, Egy pénzdarabnak nézik a világot.” „Bizony mondom, hogy győz most a magyar, Habár ég s föld ellenkezőt akar! Azért nem győzött eddig is e hon, Mert sohasem volt egy akaraton.” „Könnyű a szerencsében egymást szeretni, a nyomorúság próbálja meg a szerelmet.” „A boldogságnak, melyet másnak szerzünk, egy része mindig a magunké.” „A búbánat szívet rágó ürgefi: Borral lehet, borral kell kiönteni.” Ajánló „Nem ért engem a világ!” – írja Petőfi Sándor, 1846-os, azonos című versében, melyben a szerelem és a honszeretet összebékíthetetlensége felett kesereg. Hiszen a szerelem boldogsággal, Magyarország sanyarú sorsa bánattal tölti el, mégsem mondhat le egyikről sem. Bennem e belső civódás valamiképp mindig a romantikus lélek és a felvilágosult racionalitás viszályát juttatta eszembe, valahányszor Petőfi neve szóba került. A respublika abszolút felsőbbrendűségét hirdető önjelölt vátesz-poéta ugyanis mindegyre az erény, a becsületesség, a tiszta gondolkodás és a hazafiság olyasféle eszményeit hirdeti, melyekhez hasonlókat a francia forradalom ideáljai közt vagy a magát amerikainak valló Thomas Paine forradalmi írásaiban lehet leginkább felfedezni, vagyis egyértelműen a 18. századi felvilágosodás politikai-bölcseleti hagyományait viszik tovább. Ugyanakkor a költői küldetéstudat, a nép- és hőskultusz, az apokaliptikus víziók (nemzethalál-képek), és nem utolsó sorban a szinte mindenek felett álló szerelem egyértelműen a Petőfi saját századában uralkodó romantika ismertető jegyei. Ám létezik számára valami, ami még a szerelemnél is nemesebb és nemesítőbb: a honért hozott áldozat. Azt talán felesleges is mondanom, hogy az afféle kijelentésekben, mint „A hazáért halni a legnagyobb boldogság / Ezen a világon!” olyan klasszikus gondolatok némileg eltúlzó parafrázisát halljuk, mint Horatius híres sora, a „Dulce et decorum est pro patria mori” (Ódák III. 2. 13.), de az ókori nagyoktól kölcsönözni már csak azért sem lehetett megvetendő a részéről, mert a köztársaság ötlete és első néhány megvalósulása úgyszintén az ő nevükhöz kapcsolható. Mindez: e gyötrő, meghasonító ellentét földi és egy elvont képzetet eszményítő szeretet között mindvégig jellemzi a szabadság, a szerelem és a szent költői hivatás megéneklőjének verseit. Ami ellenben sokkal meglepőbb, az a leplezetlen embergyűlölet, amely az olyan versekben jelenik meg, mint a költemények közül elsőre kicenzúrázott, 1845-ös keltezésű „A világ és én”. Ebben Petőfitől szokatlanul erős mizantrópiája nyilvánul meg, hiszen ezt írja: Megvetésem és utálatomnak Hitvány tárgya, ember a neved! A természet söpredéke vagy te, S nem király a természet felett. Később azonban, javarészt az általa is – noha nem regényíróként – művelt irodalom hatására megenyhült embertársai iránt. De furcsamód e téren inkább a szórakoztató, mintsem a Goethe-féle magasirodalmat kedvelte; az olyan szerzőket, mint Charles Dickens (akit angolsága ellenére szeretett), vagy az általa legtöbbre becsült nemzet fia, Alexandre Dumas. Ahogy ő maga fogalmaz: „Valaha roppant ember-és világgyűlölő voltam, annyira, hogy a föld egy óriás szemétdombnak tetszett előttem, melyen az emberek mint undorító féregmilliárdok nyüzsögtek. Hogy e nyavalyából kigyógyultam, nem egészen, de nagy részben Dumasnak köszönhetem.” Persze nem meglepő, hogy A három muskétás szerzője békélteti meg, aki ugyanúgy a tisztességet, a szerelmet és a hazaszeretet tartja mindennél fontosabb, követendő példáknak, mint magyar örököse, az általánosan hirdetett nagyságában is ellentmondásos Petőfi Sándor, akinek lelkesítő és lehangoló gondolatait egyaránt összegyűjtötte a Praznovszky Mihály által válogatott és szerkesztett kötet. Galamb Zoltán 2011. január 21. http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-01-21/petofi-sandor-fuveskonyve-nem-ert-engem-a-vilag

Kategória:	Füveskönyvek
Sorozat:	Füveskönyvek
Terjedelem:	168 oldal
Méret:	112 mm x 197 mm
Kötés:	keménytáblás
Nyelv:	magyar
ISBN:	978-963-267-087-4
Súly:	0.25 kg

Ár: 1 890 Ft 1 512 Ft
Elfogyott