Kő D. Péter

Bőrséta
Aberrátumok

Lazi Könyvkiadó 2002, Szeged

Ha meglátjuk egymást, pillanatokra elakad a lélegzetem, lélegzetünk. Rögtön leteper bennünket a majdan beteljesülő vágy. Az első pillanatban megéljük mindazt, ami majd elkövetkezik. A simogatásokat, a feszülő izmokat, az apró vibrálásokat, elernyedéseket. Ő nyugodtan végigsimítja a testem, mindenhol. Nem hagy ki egyetlen kis helyet sem. Már ismerem a kezét, tenyere puhaságát, de ismeretlenül és várakozásteljesen hasít belém a vágy. Ekkor már érzem, hogy elvesztem. Csöndesen, de kitartóan birtokba vesz. A ,,lényeget" az utolsó pillanatban simogatja végig. Én megadom magam, csak izgatott lélegzésem méri az időt és a nagy várakozást. Ajkaival fejezi be, amit sima kezével indított. Utána mindig érzem, az volt a legjobb, amikor megpillantottuk egymást. Az elakadó lélegzet, a vágy megsejtése. A beteljesülést akár el is hagyhatnánk. A vadászatban a várakozás érleli a férfit, nem a vad meglövése.