Crébillon, Claude Jolyot de

Egy pamlag emlékiratai

Lazi Könyvkiadó 2004, Szeged

Fordító: Kovács Ilona

Ifjabb Crébillon 1742-ben megjelent regénye a keleti mesék, és kifejezetten az Ezeregyéjszaka meséinek nyomában halad, finom erotikával fűszerezve mintáit. A keret-elbeszélés szerint az unatkozó Sahriár, aki Seherezádé unokája, élvezetes mesékkel akarja mulatni az időt, és a sors, kockadobás útján, egy ifjú bráhmint jelöl ki arra, hogy kalandjaival szórakoztassa a magas rangú társaságot. Amanzei a neve a mesélőnek, akit Bráhma korábbi kicsapongásaiért arra ítélt, hogy mindaddig pamlagokban kelljen bolyongania a lelkének, amíg egy ártatlan szerelmespár éppen nem rajta (vagyis Amanzein, mint kereveten) veszíti el szüzességét. A lélekvándorlás hitére alapozott mese szerint a romlott Agra városában (amelyben a korabeli olvasók könnyedén felismerték XV. Lajos és a régensség korának erkölcstelen Párizsát), Amanzei számos helyen próbálkozik, de hosszú időbe és sok meghökkentő kaland végigszemlélésébe kerül, amíg lelke végre kiszabadulhat pamlag-börtönéből. Ráadásul szabadulása pillanatában lesz igazán boldogtalan, mert az utolsó kaland főhősnőjébe ő is oly forrón beleszeret, hogy inkább saját további bűnhődése, azaz újabb tévelygések és bolyongások árán is, de mindenképpen megakadályozná a boldog beteljesülést, amelyben ő nem osztozhat.
A XVIII. századi erotikus irodalom egyik gyöngyszeme ez a könyv, amely saját korában hatalmas sikert aratott, szinte mai értelemben vett bestseller lett belőle, és azóta is a franciául tudók egyik kedvenc olvasmánya. A szerző végig remekül egyensúlyoz a sikamlós témák és a finom kifejezés között: soha nem süllyed a közönséges pornográfia színvonalára, holott történetei igazi csemegék. Olyan csavarosan előadott kalandok, amelyek élvezetéhez helyenként némi találékonyság is kell, de az átlátszó képes beszéd megfejtése további gyönyörűséget szerez az olvasónak.
Remélhetőleg a modern irodalom ismerői örömmel fogják magyarul felfedezni a francia irodalomnak ezt a nálunk eddig nem csodálható, keletiesre csiszolt gyöngyszemét, és külön értékelik majd a szerző mindenütt jelenlévő humorát, ravasz iróniáját.