|
Erasmus, Rotterdami Beszélgetések a keresztény vallásról
Lazi Könyvkiadó 2012, Szeged
Fordító: Petneházi Gábor Rotterdami Erasmus (1466-1536) Colloquiája korának egyik leginkább olvasott, ám legtöbbet kritizált műve is volt, amely az egyre bővülő kiadások során eredeti, társalgási nyelvkönyv jellegét végül teljesen levetve, egy olyan sajátos dialógus-gyűjteménnyé vált, amelyben a keresztény hit, az antik erkölcstan és a szatirikus társadalomkritika elválaszthatatlan egyveleget alkottak. Az egyházreform ügye a kor egyik legégetőbb problémája volt, a dialógusok tekintélyes hányada foglalkozott a kérdéskör különböző aspektusaival.
A magyarul első ízben megjelenő, bőségesen jegyzetelt párbeszédek nem csupán a humanizmus és reformáció korával foglalkozó szakembereknek kínálnak kiváló forrásanyagot, hanem valamennyi, a korszakba bepillantani kívánó érdeklődő olvasó számára is, illetve mindazoknak, akik az Erasmus által képviselt keresztény lelkiség és tolerancia mélyebb megértésére vágynak.
Elsőre talán...
Galamb Zoltán
(Ekultúra)
Elsőre talán nehezen összeegyeztethetőnek tűnik a klasszikus filozófia és a keresztény teológia, a humanista gondolkodóknak mégis sikerült kibékíteniük e látszólag ellentétes felfogásokat. És nem csupán a retorikai hagyomány (no meg az ezzel valamennyire rokon, kora újkori kazuisztika), valamint a Biblia feletti elmélkedések ötvözésére gondolok, hanem arra az emberközpontú vallásos gondolkodásra is, amely valószínűleg rendkívül újszerűnek hatott a középkor dogmatikussága után, ám egészen bizonyosan igencsak távol áll a 20. és 21. század merev, tekintélyelvű egyházainak felfogásától és kinyilatkoztatásaitól is. Hiszen dialógusaiban Erasmus többször utal rá, az „Istenes lakomá”-ban pedig ki is mondja, hogy: „az emberért vannak a szabályok, és nem az ember van a szabályokért”.
(Ez utóbbi bölcs és tagadhatatlanul jézusi megállapítást persze nem kizárólag, és nem is elsősorban az egyházi, sokkal inkább a dogmatikus világi funkcionáriusoknak kellene megszívlelniük, ha velünk együtt ők is egy élhetőbb társadalomban szeretnének élni.)
Ugyanakkor akár azzal is „megvádolhatnánk” Ersamust, hogy barátjához, Morus Tamáshoz hasonlóan utópisztikus – tehát eleve megvalósíthatatlan – eszméket hirdetett, és egy olyan, fantasztikus világot képzelt el, melyben egy sózotthalas és egy hentes a hús- és halevés ürügyén bármikor könnyedén képes felhozni teológiai érveket saját igazuk bizonyítására, ahogy az a „Halevés” című dialógusban megtörténik. Itt azonban újfent a klasszicista-humanista eljárásmód fedezhető fel, amikor az eklogákhoz hasonlóan egyszerű, hétköznapi emberek (igaz, ez esetben nem pásztorok, hanem kereskedők) diskurálnak el kvázi-idilli környezetben a világ nagy kérdéseiről.
Az elvakult szabálykövetés és a húsevés részleges tilalmának tematikája ezenkívül kétségtelenül összecseng a böjtölés több helyen felbukkanó problémájával is: lehetséges, hogy az önmegtartóztatás esetenkénti ésszerűtlenségének hangsúlyozása Erasmus hal iránti averziójából fakadt, a képmutatás és a vakhitből eredő egyéb visszásságok egyetemessége azonban nehezen megkérdőjelezhető. Erasmus megfontoltságot, mérlegelést és mértékletességet javasló megoldása ráadásul a mai napig hasznos és bölcs tanácsnak számít, ahogy ugyanez érvényes az önmagunk túl korai elkötelezése ellen felhozott érveire és megállapításaira is.
Lenne mit tanulnunk tehát Erasmustól: gondolkodásának tisztaságát, az általános szemléletét átható feltétlen szeretetet és a mások véleményének tiszteletét mindenképp érdemes elsajátítanunk, hiszen manapság igencsak ritkán fordul elő, hogy bárki is meghallgatná a másikat, majd alaposan átgondolt érvekkel cáfolná a nézeteit. Ám nehezen elképzelhető, hogy Erasmus humanizmusa visszhangra találjon a mai világban, ahol az emberek többsége nem azt akarja hallani, ami igaz, hanem azt, ami megegyezik beszűkült, sokszor gyűlölködő világképével, és így a lehető legtávolabb kerül nemcsak a klasszikus gondolkodástól, hanem a keresztényi szeretet eszményétől is.
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2013-03-02+09:00:00/rotterdami-erasmus-beszelgetesek-a-kereszteny-vallasrol |
